Befogadta az alapítványi egyetemek perét az EU Bírósága, másfél-két évbe telhet, hogy kiderüljön részt vehetnek-e az Erasmus programban.
Az első hallgatók és oktatók várhatóan 2024 őszén utazhatnak külföldre az új csereprogrammal.
Tízből mindössze ha egy magyar egyetemistának van lehetősége külföldi részképzésen részt venni a mindenkori felsőoktatásban folytatott tanulmányai alatt. Lesújtó adatokra hívja fel a figyelmet a legfrissebb Eurostudent felmérés.
Navracsics Tibor szerint egyelőre nem látni, mikor tud megegyezni a kormány az Európai Bizottsággal az Erasmus+ és a Horizont Európa programok fínanszírozásáról.
Három hónap türelmi időt kért Magyarország.
Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkár szerint az új csereprogram jobb lesz, mint az Erasmus, amivel kapcsolatban egyébként az Európai Bizottságtól egyelőre még nem érkezett válasz.
November 23-ig nyerhetik el a kizárt egyetemek az Európai Bizottság beleegyezését, hogy 2024 őszi félévében be tudják indítani az Erasmus+ csereprogramot.
Az Erasmus forrásai az őszi és a tavaszi félévben is rendelkezésre állnak, a felsőoktatási intézmények hallgatói, oktatói tudnak menni külföldre - jelentette ki a Tempus Közalapítvány főigazgatója az M1 szerda reggeli műsorában.
A Erasmus-ösztöndíjak befagyasztása több mint 182 ezer diákot érint.
Decemberben dől el, hogyan finanszírozza az egyetem a külföldi csereprogramokra jelentkező diákok ösztöndíjait.
A hétfői meghallgatásán Iliana Ivanova azt mondta, nem végezheti el, amit a magyar államnak kell megtennie.
Továbbra is megoldatlan a csereprogramok uniós finanszírozásának ügye, az álláspontok inkább távolodnak, mintsem közelednek egymáshoz.
Január 18-án délelőtt 10 órától több mint 68 ezer diák írja a központi felvételi vizsgát matekból és magyarból az ország 555 helyszínén. Kövessétek velünk az eseményeket az Eduline-on, ahol a vizsga után diákvéleményekkel és szaktanári véleményekkel várunk titeket, később pedig jövünk a feladatlapokkal is.
